GP • Vonatozásaim • 2007 / 14 • 48 km • 07.10.25. csütörtök  Bp.Nyugati - Ferihegy - Óbuda

Vonatozásaim XX.század 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Ma az Alföldre terveztem vonatozni. De közbeszólt a mozdonyvezetők sztrájkja, ami reggel hattól nyolcig tartott, pont az én vonatozásos napomon. Igaz, én órákkal a sztrájk után terveztem indulni, de elég szűk csatlakozások voltak az útitervemben és féltem, hogy nem tudom teljesíteni a tervezett utat a sztrájk miatt felborult menetrend miatt. Így az alföldi körvonatozás helyett Ferihegy megállót néztem meg a sztrájk után.

Ha a vasutasok sztrájkolnak, mindig az eszembe jut a múltszázad vége felé tartott több hetes munkabeszüntetés, amikor az ország megdöbbentően rövid idő alatt kialakított magának egy vasútmentes életformát, és a vasutasok félelemtől jeges szívvel tapasztalhatták, hogy Magyarország nélkülük is képes létezni, keservesebben ugyan, de az élet vasút nélkül is ment tovább.

A Ferihegy megállót pedig továbbra is saját ötletemnek tartom, most legalább megnézhetem a megvalósítást. És egyben le is zárnám a Vonattal Ferihegyre és a Már megint vonattal Ferihegyre epizódok sorozatát.

Összefoglaló táblázat a lap alján

Nyolc előtt pár perccel jöttem fel az aluljáróból a 1-9 vágányok végénél. A pályaudvaron elég kevés ember volt, bár én mostanában kevesebbet járok erre, de a korábbi szolnoki útjaim idejében mintha többen lettünk volna errefelé, valószínűleg sokan halasztották későbbre utazásukat.

Kihaltság, nyirkos hideg. Esik az eső, a csarnok teteje sok helyütt lukas, jut az égi áldásból a fedett vágányok környékére is. A kevés lézengőre feltűnően sok rendőr és tévés jut. A rendőrök jól eltraccsolnak egymással, a tévések meg megpróbálnak valami használható anyagot összehozni a hideg unalomról. Pedig nem érdektelenek a csarnokban indulásra váró hosszú vonatok. Több vonatot egyesítették, két-két mozdony áll a dupla szerelvények előtt.

8:18-kor étkezik egy vonat, a tévések izgalomba jönnek, de tök feleslegesen, mert csak néhány ember száll le a kocsikból, ami nem csoda, hiszen eddig egy pesti állomáson állt a vonat és már minden érkező utas régen elment dolgait intézni a városi tömegközlekedéssel.

8:22-kor vonat indul a 10. vágányról, a csarnokból. Az indulást három tévéstáb örökíti meg. Már korábban is indult a vonat a 20. vágányról, de ott nem láttam tévéseket, nyilván ők sem szeretik az esőt. Miután alaposan megörökítették a szerintük első vonat indulását, a tévések nagyobb része elment, csak egy forgatócsoport vadászott még egy darabig valami használható riportalanyra.

Azt hittem, hogy a sztrájk végeztével felizzik az élet és elkezdenek özönleni az érkező vonatok. Nos nem így történt, Kőbánya felől csak egy vonat érkezett háromnegyed nyolcig. Vác és Esztergom felé inkább voltak vonatmozgások. Később láttam valamelyik híradóban, hogy Vác felé nem volt teljes a sztrájk, több vonat is közlekedett reggel 6 és 8 között.

Valakik valahol biztosan keményen dolgoztak azon, hogy normalizálódjon a forgalom. De az utastájékoztatás ismét csődöt mondott a Nyugatiban, a hangszórókból leggyakrabban ez a mondattöredék hangzott fel: "Személy vonat érkezik", majd szünet és ismét "Személy vonat érkezik", ismét szünet. De a központi tájékoztató tábla sem állt a helyzet magaslatán. Csak három vagy négy induló vonat volt kiírva, az adatok pontosságára nem mernék fogadni, az érkezési tábla üres.

Miután a csarnokból elmentek a vonatok, csak az 1-9 vágányokon zajlott viszonylag normálisan az élet, a többi gyakorlatilag üresen tátongott. Végre kilenc körül személyvonat érkezik Szolnok felől. A tető alatt várakozók odasietnek, de mivel az érkező személyzet nem tudja felvilágosítani őket, csak egy-két optimista száll fel a vonatra, a többség várakozó álláspontra helyezkedik. Én visszasétálok a csarnok végébe, megnézni mi van kiírva nagy információs táblára. Természetesen semmi. Ekkor megszólal a hangos, nem a géphang, hanem egy élő férfihang mondja: "Személyvonat indul Szolnokra a 18. vágányról, a vonat mindenhol megáll." Időpontot nem közöl.

Mire a csarnok végéből a 18. vágány mellé érek, már bemondják az időpontot is: "a vonat azonnal indul". Haladéktalanul felszálltam a vonat vége felé és belül ballagok előre. Csak néhány ember ül a hétkocsis vonaton. Mire egy kellemes meleg szakaszt találok a piroscsíkos inga szerelvényben, már indulunk is. A vonalon már jönnek befelé a vonatok, a felszínen már semmi sem emlékezetet a sztrájkra.

Kőbánya-Kispesten kíváncsian kukkolom a kijelzőt, vajon melyik vonaton ülhetek. A kijelzőn az áll, hogy a vonat 9:05-kor indul, 10 perc késéssel, mellette az óra 9:20-at mutat. Na ettől nem lettem okosabb, kicsivel később a jegyvizsgálótól tudtam meg, hogy a 2532-esen utazom. Ez a menetrend szerint egy ceglédi zónázó lenne, nem szolnoki személy.

Kőbánya-Kispesten a felszállók száma már annyi, vagy talán kicsit több, mint amit akkor tapasztaltam, amikor még rendszeresen jártam Szolnokra. Azt hittem pillanatok alatt Ferihegyre érünk, de vonatunk hosszasan várakozik Pestszentlőrinc állomás előtt, amelyen átépítés miatt csak egy átmenő vágány használható. Először egy szép hosszú tehervonat halad el mellettünk, utána egy ingavonat, majd egy dupla szilis, gyorsvonatnak tűnő hosszú szerelvény. Végül 9:40-kor érünk be az állomásra, húsz perc alatt értünk ide Kőbánya-Kispestről.

Pestszentlőrinc után elkezdtem készülődni a leszálláshoz, de nagy meglepetésemre nem Ferihegy következik, hanem Szemeretelep. Azt hittem ez a megálló megszűnt, amikor a ferihegyi elkezdett működni, de most restelkedve kell belátnom tájékozotlanságomat.

Na nézzük, hogyan valósították meg az ötletemet ! Elsőre az lep meg, hogy a megálló ívben fekszik, ezt az enyhe ívet nem láttam az ötlet megfogamzásakor az út túloldalán lévő buszmegállóban ácsorogva. Egyébként semmi különöset nem látok az új megállóhelyen, de az bizonyos, hogy nem Frankfurtban vagy Zürichben érzem magam, bár Schönefeldtől annyival jobb, hogy sokkal közelebb van a megálló a terminálhoz.

Lifttel megyek fel a vágányok és a négysávos út feletti felüljáróba. Az felüljárót kilátásmentesen építették meg, ennek két oka lehet, vagy az ostobaság, vagy a terrorizmus elleni harc. A kilátásmentesség ellenére bármibe lefogadom, hogy lezárják a felüljárót, ha kényesebb delegáció közlekedik a közúton.

Ha már itt vagyok, megnézem Budapest légi pályaudvarait is. Az egyes terminálon pangás van, éppen nincs egy induló gép sem. Az egyik folyosón megakad a szemem egy plakáton, a címe The Heart of Central Europe, a képen kettes terminál látszik esti fényben, de egyetlen repülőgép sem áll a beszálló csápok mellett.

A kettes terminálra a 200-as BKV busszal lehet kijutni. Ezzel az autóbusz szolgáltatással nagyjából minden rendben van, nyilván az a két hajléktalan is meg van elégedve, akik szerényen a hátsó ülésen húzzák meg magukat. Nekem úgy tűnik, mintha egy-két hajléktalan standard tartozéka lenne a repülőtéri busznak. De a reptéri terminálok területe már mentes a reménytelen szegénységtől.

11:10-kor érkezem vissza Ferihegy megállóba. Elvileg 11:22-kor indul vonat a Nyugatiba. Nagyjából ebben az időben tűnik fel egy vonat Vecsés felől. Már éppen dicsérni akartam a MÁV-ot, hogy ilyen hamar helyreállt a rend a sztrájk után, de a V43 1102 által vontatott IC megállás nélkül átrobog. Kifelé két vonat közlekedett, nagyjából 5-5 perc késéssel.

11:30-kor érkezik meg a gyorsvonat a hangos utastájékoztatás szerint Záhony felől. A hét kocsiból az utolsó kettő Bp, az utolsó előttit választom. Viszonylag sokan vannak, szeretik a népek ezeket az egykoron első osztályú kocsikat, bár az ülések itt is meglehetősen lestrapáltak.

A Nyugatiban a kijelzők még nem épültek fel a kómából. A karámőrt kérdezem, mikor indul az esztergomi vonat. Azt válaszolja siessek, mert rögtön indul. Vicces ember, még 20 perc volt indulásig, mint később kiderült.

A vonat mellett ténferegve próbálok megbarátkozni a háromrészes Desiro szerelvénnyel. De nem bírom kiverni a gyanút a fejemből, hogy nem túl ésszerű ez az összeállítás, ráadásul, mint látvány sem harmonikus.

Indulás után a egy darabig a két kocsi közötti összeköttetést nézem, messze nincsenek akkora látványos mozgások, mint legutóbb az Uzsgyiban voltak és persze nyekergés sincs. Viszonylag könnyű jó helyet találni minden szemlélődéshez, mert Újpestig elég kevesen vagyunk.

Miközben bejárunk Óbuda állomásra, hosszasan haladunk egy csövekkel megrakott szerelvény mellett. A szerelvény végig kéttengelyes, alacsonyfalu, szürke színű teherkocsikból áll. A kocsik nagyobbik részén nagy átmérőjű fekete csövek vannak, a többi már üres. Az egyik hátsó vágányon is áll néhány szürke kocsi, ott rakják át a csöveket teherautókra. Ráadásul cementes vagonok is állnak hátul a rakodó területen, ezek viszonylag rendszeresen bukkannak fel, itt fejtik át tartalmukat cementszállító autókba.

Közelebbről is megnéztem a hosszú egységesen szürke szerelvény egyik kocsiját és a 75 TCDD felségjelet olvashattam rajta. Otthon néztem utána, a TCDD a TÜRKIYE CUMHURIYETI DEVLET DEMIRYOLLARI rövidítése.

Hát bizony mondom néktek, sokkal szebb egy vasútállomás, ha teherforgalom is van rajta.

Ma a sztrájk miatt a 2532 alkalmi menetrenddel, szolnoki személyvonatként közlekedett, de a táblázat a szokványos elvi menetrendjét mutatja.

Vonat	Útvonalam	Ind	Érk	Km	Idő	Km/ó	Szerelvény
2532	Bp.Nyugati - Ferihegy	8:50	9:14	18	0:24	45	V43 2244, 6* Bhv, BDt 415
6107	Ferihegy - Bp.Nyugati	11:23	11:47	18	0:24	45	V43 1105, Ao, B, B, B, B, Bp, Bp
2014	Bp.Nyugati - Óbuda	12:20	12:41	12	0:21	34	6342 021-0, 6342 011-1, 6342 009-5

E-mail