Az emberiség legnagyobb vívmánya a vasút. Ámbár a vasút csillaga valószínűleg a XIX-XX. század fordulójának környékén ragyoghatott legfényesebben, de a magyar vasút az 1960-1980 körüli időszakban produkálta legnagyobb szállítási teljesítményeit, ráadásul számomra a világ megismerésnek eszköze volt abban az időszakban. Vonattal nem csak az addig ismeretlen tájak felfedezése élmény, hanem maga az utazás is.

Akkoriban nem naplóztam utazásaimat, csak térképen jelöltem be a már bevonatozott vasútvonalakat. Pedig érdekes lenne visszalapozni régi vonatozásaimat, mert első utazásaim idején még gőzmozdonyok voltak a sínek királyai, azután jöttek kedvenceim, a dízelek, melyek a hetvenes években a munka zömét végezték. Azután a nyolcvanas években már villamosított pályákon szállították az utasok és az áruk többségét.

Tehát mozgalmas, változatos, fejlődő kora volt a múlt század közel utolsó harmada a vasútnak, mely számomra megdöbbentő hirtelenséggel zárult le 1989 után. Az autó már régóta vetélytársa volt a vasútnak, még a szocialista Magyarországon is, és amikor a szovjet birodalom gazdasága összeomlott, maga alá temetve a magyar ipart és mezőgazdaságot is, eltűntek az áruk a sínekről és a kisembereknek is kevesebb okuk és lehetőségük lett vonatra szállhatni. A győztes kapitalizmus elitje már gépkocsival közlekedik, az árukat is jórészt kamionok hozzák hazánkba. A XXI. század elejére a vasút végérvényesen elvesztette meghatározó szerepét az emberek és az áruk szállításában.

• Vonatozásaim Magyarországon
• A magyar vasút nagy ünnepei
  • 125 éves a Buda-Kanizsa vasútvonal, 1986
  • 125 éves a MÁV, mozdonyparádé, Angyalföld 1993
  • 150 éves a magyar vasút, mozdonyparádé, Angyalföld 1996
• A sátoraljaújhelyi fűtőház mozdonyai (1946,1950,1965)
• Bamot helyett Bzmot
• Fotókirándulás a Ganz Mávagban, 1977.04.13.
• Az ötvágányos Keleti csarnok utolsó napjai
• Jegyek a múltból
  • Budapest - Léva jegy, rubel elszámolással, 1990
  • Graz - kirándulás kétszer 400-ból, 1994
  • Kis kör Bécstől nyugatra, 1998