GP • Vonatozásaim • 2007 / 13 • 431 km • 07.10.16. kedd  Bp.Keleti - Eger - Putnok - Miskolc - Bp.Keleti

Vonatozásaim XX.század 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Az én világképemben a legszebb magyar mellékvonal a 11-es a Bakonyban, a második pedig a 87-es a Bükkben. Régebben rendszeresen be is vonatoztam mind a kettőt, később a változó viszonyok miatt az alkalmak megritkultak, különösen a Bükkben vonatoztam már nagyon régen, ideje hát ismét megnézni Szilvásváradot és környékét a vonatablakból is.

Összefoglaló táblázat a lap alján

Szép hosszú szerelvény indul Egerbe. Bár hét kocsi csak manapság tűnik soknak, régen kilenc alatt rövid vonatnak számított. A hét kocsiból kettő Bp, amiket első osztályúból minősítettek vissza. Ez a két kocsi a legnépszerűbb, szinte minden bokszban ülnek utasok. De a többi kocsiban is vannak emberek, többen mint feltételeztem.

Én is az Egyik Bp kocsit választottam. Nagyjából mindennel meg vagyok elégedve, addig a pillanatig, míg le nem ültem, mert az ülés meglehetősen kényelmetlenre van strapálva. De ettől eltekintve tényleg nem rosszak a viszonyok, még a WC is elég jó állapotban van. A takarítás szabványosnak mondható: vizes ronggyal próbálják homogenizálni a koszt a padlón.

Odakünn szépen süt a nap, ragyognak a színek az őszi tájban, már amennyi ebből átjön az összekarcolászott üvegen.

Hatvanban hangos utastájékoztatás: "gyorsvonat indul Egerbe, a vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll". Amikor én szocializálódtam, akkor a gyorsvonat Füzesabonyig Hatvan, Vámosgyörk és Kál-Kápolna állomásokon állt meg. De változik a világ, változik a gyorsvonat szó jelentése is.

Füzesabonyban az utasok nagy része leszáll, de felszálló csapat is népesnek tűnik, bár ők csak az első kocsi körül csoportosulnak. Füzesabonyig jól tempózott vonatunk, utána komótosabban haladunk. Megállás nélkül elmegyünk egy házikó mellett, amelyen nehezen olvashatóra kopott tábla hirdeti: Andornaktálya alsó. De már semmilyen vonat nem áll meg itt menetrendszerűen, megszűnt ez a megállóhely.

A 86-os vonal állomásai a vasutallomsok.hu oldalon: Füzesabony - Eger

Eger állomáson három pénztár működik, sorban állás nélkül megveszem a jegyet Miskolcig. Meglep, hogy a pénztáros hölgy könyvek lapozgatása nélkül fejből tudja az Eger-Putnok-Miskolc útvonal hosszát. És csak miután megnéztem a jegyemet, döbbenek rá, hogy viszonylati jegyet tartok a kezemben, ezért ment ez ilyen gyorsan.

Az állomási büfében egy korsó finom sörrel ünnepelem meg a történelmi pillanatot. Sörözgetés közben az állomás életét nézem, echte vicinális hangulatot érzek, annak ellenére, hogy jobb kéz felől nem vicinális hosszúságú szilis vonatok állnak.

Az indóházzal szemben készülődik az induláshoz a háromrészes motorvonat, két Bzmot fog közre egy Bzx kocsit. A középső kocsit megtölti egy népes gyermekcsapat, gondolom osztálykirándulásról van szó. A hátsó motorba is akad egy-két ember, az elsőben némileg többen vagyunk, talán minden bokszra jut utas. A Bzmot 186 szokványos állapotú, lestrapált, de nincs összebarmolva és rongálásnak sem látom nyomát, ha az ablakokon lévő néhány karcolástól eltekintünk. (Szörnyű, hogy manapság szinte már nem találkozom olyan tömegközlekedési járművel, amelynek ne lenne összekarcolászott ablaka.) A takarítást minden bizonnyal nem azok végezték, akik az előző vonatot felnyalták, mert itt viszonylag tiszta a padló.

Eger személypályaudvara egy délre nyíló fejállomás. Indulás után 180 fokot fordul a pálya, elhaladunk a meglehetősen kihalt teherpályaudvar északi csúcsa mellett és a híres egri várfalak alatt robog a Bézé Bükk felé. A várfalak után következik Egervár megálló, amely mondhatni Eger városi megállója. Itt elég jól feltöltődik az első kocsi. Ennek a vonatnak a kihasználtságát nem érheti kifogás.

Felnémet után megnyílik a szép kilátás hegyekre, hatalmas nemzeti zászló lobog a szélső sziklaorom tetején. Almár megálló után vonatunk berobog a sziklák közé. Romantikus, változatos a táj. Egy nyitottabb erdős részen három szarvas kényelmesen távolodik a sínektől, nem igazán ijedtek meg a vonattól. Szarvaskő állomás után két kisebb alagút fokozza az örömöket.

Mónosbéltől nyitottabb a táj. Bélapátfalván nyolc vágányt számlálok, az egyik vágányon 10-15 romosnak tűnő tehervagon áll, más vasúti jármű nem látszik. A vonatunk középső kocsijában utazó gyermekcsapat idáig jött a vonattal, most inkább helybélieknek nézem őket.

A hajdani cementgyár után ismét egyre látványosabb a vidék. Duruzsolva küzd a két Bzmot az emelkedővel. A pálya és a tempó jó darabig elfogadható, de a Szalajkavölgy felé közeledve már gyengébb szakaszok következnek, csak a döcög a vonat.

Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóban egyedül maradok az első kocsiban. Egy helybélinek tűnő pár szállt le innen, meg egy másik pár az utolsó kocsiból. Ők nagy valószínűséggel turisták, a Keletiben a szomszéd pénztárablakban vették meg a jegyüket.

Mi nagyjából egy évvel ezelőtt turistáskodtunk Szilvásváradon, (nem vonattal,) akkor készült az alábbi kép annak a vágánynak maradványairól, amely régen Szilvásvárad állomás felől a kisvasút végállomása melletti hajdani farakodóhelyre vezetett.

Meg voltam győződve arról, hogy az október huszonharmadikai "ünnepségek" előtt nem indul be a vonalbezárások miatti kampány. Ezért hidegzuhanyként hatott rám a vonatra meredő kamera, amikor Szilvásvárad állomásra érkeztünk. A kamerás ember és társai annyira megzavartak, hogy a végállomáson leszállókat sem igazán figyelhettem meg. A hátsó kocsiból ketten kászálódnak le, szerencsére a kamera őket örökíti meg és meg gyorsan átlopakodok a szomszéd vágányon álló InterPici motorkocsiba, még csak egy nyugodt körül pillantásra sem maradt lehetőségem. Zavarodottságomban megkérdeztem a kalauzt, hogy ez a vonat megy-e Putnokra ?

Persze egy kamera még nem lenne olyan veszélyes dolog, de itt nem tudtam volna kikerülni a látóköréből, mert egyedüli felszállóként nehéz lett volna a tömegben elvegyülni. De nagyon nem akartam, hogy felvegyenek, mert sajnos a vonalbezárásokat durva kampányolás övezi és nem szerettem volna ebben részt venni, még illusztrációként sem.

Szerencsére hamarosan indulunk, a kamera szorgosan rögzíti távozásunkat. Ketten ülünk a jó állapotú InterPici kocsi utasterében, a kalauz meg én. Korábbi utasra csak az egyik ülésboksz padlóját elborító szemét utal.

10-es, 20-as lassújelek váltakoznak, van idő minden részletet megcsodálni. A táj továbbra is nagyon szép, ragadozó köröz a kopár domb felett, figyeli, felriasztotta-e az elhaladó Bzmot az apróvadat, amely vacsorájául szolgálhatna.

Egyedül vagyok utas, a megállóknak még csak környékén sem látni embert. Az akkurátus jegyvizsgáló minden megálláskor kiszalad és miután körülnézett, jelt ad a továbbindulásra. Sáta után megállunk az Ózd felé tartó közút előtt, a kalauz leszáll és lekurblizza a sorompót, a Bzmot áthalad az út másik oldalára, a kalauz felkurblizza a sorompót, visszaszáll a vonatra és döcögünk tovább. Eddig csak Sellye és Középrigóc között találkoztam ezzel a pompás attrakcióval, de arra azóta már megszűnt a vasúti közlekedés, gyanítom, hogy az itteni műsor sem lesz már hosszú életű.

26 kilométeren át utaztam egyedül, mire Királdon két újabb utas akad. Immár több az utas a vonaton, mint a vasutas. A Királd és Putnok közötti 8 kilométert 22 perc alatt teszi meg a vonat. Nagy meglepetésemre ez 22 km/óra átlagsebséget jelent, de nem bírok visszaemlékezni egy percre sem amikor ilyen gyorsan mehettünk. Inkább a kb. 5-10 km/órával megtett szakaszokra emlékszem, ahol még ez a sebesség is felesleges kockázatviselésnek tűnt, mert olyan soha nem hallott, ijesztően fura hangok jöttek a kerekek felől, hogy többször azt hittem, most fogyott el alólunk a sín.

Húsos levelű, dús növényekkel borított lapos részen araszolunk, amikor felnyílik a vezető fülke ajtaja és egy vasutasnak látszó személy átmegy a WC-be. A jegyvizsgáló izgatottan előre siet és szemét a pályán tartja. De nyilván csak álmodtam az egészet, mert az éberségi berendezésnek meg kell volna állítania a vonatot. És persze az is lehet, hogy a kamerások annyira megzavartak, hogy azt sem vettem észre, hogy ketten vezetik a vonatot.

Sok vacak pályán döcögtem mostanában, de azt hiszem ez volt a legvacakabb. Igazi gyászmenetként döcögtünk a szép tájban.

A 87-es vonal állomásai a vasutallomsok.hu oldalon: Eger - Putnok

Sok helyütt olvasom, hallom azt a véleményt, hogy a mellékvonalak halálának oka a rossz menetrend. Nos ebben az esetben mindenfelé remek csatlakozás áll a nyájas utazóközönség rendelkezésére. Szilvásvárad felé egy-két ember száll fel a visszafelé közlekedő Bzmot 400-ra. Ózd felé igazi InterPici motorkocsi indul, vannak utasok rajta, de úgy tűnik, még a helyek harmadát sem foglalják el.

Miskolc felé háromkocsis, Csörgő vontatta személyvonat indul. Az első kocsiba szállok fel, a falakba örökre belediffundált a mocsok, bár manapság már igyekeznek takarítani. A padló és az ülések elfogadható állapotúak. A második kocsiban hasonló a helyzet, csak annak ráadásul a baloldala is rondán össze van barmolva kívülről. Végül a harmadik kocsiban telepszem le, ott legalább vagyunk néhányan. Az első kettőben tizen sem voltak Putnok után. Az első kocsikban dohányzó szakaszok is vannak, üresen és büdösen. A második kocsi WC-jében működött az öblítés és a kézmosó.

Itt is elég szép tájban robogunk, a Csörgő jól elboldogul a rövid vonattal. Remélem még akkor is igazi vonat fog erre közlekedni, amikor legközelebb ismét ide látogatok. Sajószentpétertől már teljesen komoly vonal képét mutatja a 92-es, dupla vágány felsővezetékkel. Közben a táj iparira változott, de már az ipar is jórészt múltidő. Amikor még dübörgött erre a nehézipar, mindenfelé teherszerelvények álltak és zárták el a kilátást. Ma már szabad a látás és lehet találgatni, hogy merre a vezetnek, vezettek a vágányok a gaztengerben.

Sajószentpéteren volt szerencsém megpillanthatni a mai nap legszebb mozdonyát, nevezetesen a M62 320-ast.

A 92-es vonal állomásai a vasutallomsok.hu oldalon: Miskolc - Bánréve - Ózd

Miskolcon most nem időztem, csak jegyet váltottam visszaútra, meg benyomtam egy EU szendvicset, egy unicum, meg egy sör kíséretében. (Az EU szendvicset arról lehet megismerni, hogy zsömléstől a hűtőből veszik ki és a hidegtől semmi íze. Ezt egyesek fejlődésnek hívják.) Miután megettem a szendvicsemet, sokadszor fogadom meg, hogy legközelebb várok negyed órát mielőtt nekifogok. De az italok finomak voltak, összességében a miskolci egy jó állomási büfé. És egyébként is, a rövid látogatás megerősítette Miskolc-Tiszai pályaudvar indóházáról alkotott jó véleményemet.

A négykocsis Avas IC meglepően nagy sebességgel rajtol az első vágányról, miközben a Nap lebukik az Avas mögött. Azután a vonat fékpróbázik, a Nap meg újra feltűnik, mert később alacsonyabbak a hegyek a láthatáron. Miskolc után hosszú perceken át lehet gyönyörködni a hegyek mögé lecsúszó, majd újra felbukkanó Nap látványában, míg végül teljesen eltűnik a láthatárról a vörös korong.

Nem szeretek sötétben vonatozni. Egy darabig a plafonra szerelt szerkezeteket bámulom, amiket nem láttam korábban. Az biztos, hogy az új hangos utastájékoztatás sokkal erőssebben hallható. A kocsiban viszont állott hideg a levegő, semmilyen légfrissítő vagy fűtés nem működik.

Unalmamban megszámoltam az utasokat: 18-as Ap kocsi: 6 utas, 20-as Bp: 7, 21-es Bph: 22, 22-es Bp: 11 utas. Azaz összesen 46 utas + a számoló meg akik éppen WC-én lehettek. És ha már a WC-nél tartunk, a múltkor feltűnt, hogy langyos víz folyik a kézmosóból. Most is kipróbáltam és langyos volt. Ez már nem lehet véletlen, itt a MÁV, illetve a START kényezteti nyájas utasait.

A számolás után a Bph kocsiban telepszem le. Ebben minden ülés négyes bokszokba van rendezve, középen asztalkával. Ez sokkal vasútszerűbb elrendezés, mint a hagyományos Bp kocsikban a buszszerűen elrendezett üléscsoportok. A kényelmesebb berendezés ára az, hogy csak a kocsi egyik végében van WC.

A Keletiben haza felé sietve megakad a szemem a csarnok közepén álló csili-vili fülkés kocsikból álló szerelvényen. Lehet, hogy az esti fények tévesztették meg romló szememet, de a kocsik ebből távolságból kifogástalan állapotúnak tűntek, szépen csillogtak a csarnok lámpáinak fényében. Szívderítő látvány. A felíratok szerint a honos állomás Békéscsaba. El is határozom, hogy vonatozok egyet arrafelé, pláne, hogy jó régen voltam Szajoltól messzebb abban az irányban. És arra is kíváncsi vagyok hogyan áll a második vágány építése. Mert akárki akármit próbál sulykolni a belvárosból, a vasút attól még fejlődget némely területen. És ha minden jól megy, nemsokára ismét annyi tehervonat fog a 120-ason közlekedni, mint az átkosban.

Vonat	Útvonalam	Ind	Érk	Km	Idő	Km/ó	Szerelvény
5512	Bp.Keleti - Eger	11:05	13:24	142	2:19	61	V43 1368, By, Bp, By, Ao, Byh, By, Bp
35514	Eger - Szilvásvárad	13:46	14:52	34	1:06	31	Bzmot 186, Bzx, Bzmot 248
35544	Szilvásvárad - Putnok	14:54	16:12	34	1:18	26	Bzmot 404
5413	Putnok - Miskolc-Tiszai	16:15	17:07	39	0:52	45	M41 2304, By, By, BDbh
503	Miskolc-Tiszai - Bp.Keleti	17:28	19:27	182	1:59	92	V43 1028, Ap, Bp, Bph, Bp

E-mail