GP • Vonatozásaim • 2007 / 9 • 12 km • 07.08.03. péntek  Hűvösvölgy - Széchenyihegy

Vonatozásaim XX.század 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Három óra már elmúlt, de kicsiny csapatunk lelkesen lohol a nyári melegben a gyermekvasút Hűvösvölgy végállomása felé, ahol a 15:05-kor induló vonatra terveztünk felszállni. Én nem különösebben szeretek jármű után futkozni, de a csapatszellem kedvéért én is sietek, közben minden pillanatban várom a vonat indulásának hangjait. De nem hallottam semmit és a vágányok is üresek, amikor lihegve a peronra érünk. A rejtély titka: a 15:05-ös járat technikai okok miatt kimaradt.

A gyermekvasút, leánykori nevén úttörővasút, óránként közlekedik, így a 16:05-kor induló 31231 számú vonattal vágunk neki a Buda hegység legszebb részein kanyargó 12 kilométeres útnak. Mozdonyunk, az Mk45 2001, két darab Ba sorozatú nagy kilátókocsit vontat. Nyitott oldalú kocsink 64 ülőhelyén maximum 30 lehetünk, lazán szétfolyunk a rendelkezésre álló területen.

Szép vonalvezetésű pályán kanyargunk fel a Hárs-hegy oldalába. Az alagút után fentről bámulhatjuk azokat a síneket, amelyeken pár perccel korábban haladtunk. Mindenki élvezi a természet és a kisvasút szépségeit. Az alaki jelzőket már nem kezelik, folyamatosan tilosat mutatnak, amikor elhaladunk mellettünk. Ez nem tetszik nekem, talán inkább szabad állásban kéne rögzíteni őket, mint sok nagyvasúti társukat. Egyébként a fényjelzők is ki vannak kapcsolva, csak a két végállomáson és a keresztező Szépjuhászné állomáson kezelik a jelzőket.

A szép nevű Szépjuhászné állomáson arról kapunk hangos tájékoztatást, hogy az ellenvonat 10 percet késik. Meglepetésemre tényleg csak 10 percet késik, látszik, hogy nem igazi vasutasok tájékoztatják az utasokat. A késett vonaton jóval többen utaznak, szinte teljesen tele van a két kocsi az Mk45 2004 mögött.

A hajdani úttörőváros, Csillebérc mellett vonatozva eszembe jut a kor, 1948-1950, amikor az úttörővasút épült. Korábban csak olyan könyvekből alkottam képet azokról az időről, mint például Rákosy Gergely: Óriástök, de az ezredfordulós és az azt követő politikai történések igen sok dolog megértését segítették. Természetesen a magyar emberek feladata más volt a világháború után és más napjainkban. Akkor a régi, az új és a legújabb barátaink által lerombolt országot kellett újraépíteni, ma pedig teli kell pakolni a hipermarketekben a bevásárlókocsikat és közben indulatosan panaszkodni kell, hogy milyen rosszul élünk.

Lehet meditálni a világ dolgain, mert bár a vonal utolsó szakasza is szép, de már kevésbé köti le a korábbi szakaszok szépségeivel elkényeztetett utasokat. El is határozom, hogy legközelebb az ellenkező irányt fogom kipróbálni ezt az igazán pompás kisvasutat.

A szép vonatozás végére az időjárás szolgál meglepetéssel a forró nyárban. Egyre jobban esik az eső, mondhatni vadul zuhog, amikor Széchenyihegy végállomásra érkezünk. Az ifjú vasutasok sietve elkezdik letekerni a nyitott kocsik oldalait lezáró függönyöket. Érdekes vonatozás vár a visszafelé induló utasokra a lefüggönyzött ablaknyílású kocsikban. De nemsokára kicsit csendesedik az égi áldás, mi meg bemenekülünk a közeli Kőbüfébe szalontüdőt enni és fröccsöt inni.

2007

E-mail