Repülőtéri transzfer, Barcelona
Passeig de Gracia - Aeroport, 17 km, 2016.04.27. szerda
Érkezés
Késő este, 11 után szálltunk le Barcelonába. Az utolsó vonat 23:38 indul
a városba. Ezt pont lekéstük, de nem nagyon izgattam magam, mert a metró egész éjjel jár
szombaton. De sajnos a metró jegy sokkal drágább (4,50), ráadásul az első átszállásnál új
jegyet kellett venni (T10 : 1 euró/utazás), mert nem tudtunk másképpen átszállni az L9-ről
az L8-ra. Lehet jobban megérte volna a kényelmesebb reptéri gyorsbusszal utazni (5,90).
A reptéri L9 sud metró vonalat 2016 februárban adták át. Vezető nélkül
közlekednek a szerelvények, az első ablakon át lehet bámulni a pályát, ami így elsőre
kétségtelenül igen érdekes látvány. Bent a városban nem láttam automata metrót, a kiterjedt
hálózat többi részén mindenféle korú szerelvényekkel lehet találkozni.
Indulás
Hogy élményekben még gazdagabbak lehessünk, kifogtunk egy metrós
sztrájkot a hazautazás napján. A minimális szolgáltatás negyedóránként egy szerelvényt
jelent, a szokásos 3-5 perces követés helyett. Gusztustalan tolongás volt, szerencsére
csak két megállót kellett utaznunk.
Passeig de Gracia - Aeroport
15:02 - 15:27 : regional : serie Cívia
Barcelonában minimum három társaság szerelvényei futkosnak a föld alatt.
Először ugyebár a TMB metrók, ezen kívül két helyiérdekű vasút, az FGC és a RENFE szerelvényei.
Szerencsére mindegyikre ugyanazok a jegyek érvényesek.
A metró bejáratnál érvényesített T10 jeggyel simán át lehetett menni a vasúti
peronra a Passeig de Gracia csomóponton. A vasút megállója szemre alig különbözik egy metróállomástól.
Viszont a szerelvények sokkal változatosabbak, mint a metróban, voltak közöttük emeletesek is.
A repülőtérre szép és kényelmes, 1668 mm nyomtávú CAF Cívia sorozatú motorvonat közlekedik.
Nem voltunk sokan rajta, de az utazás nem túl élménydús, pont úgy a föld alatt megyünk, mint a metró.
Érintjük Barcelona Sants állomást, ahonnan távolsági vonatok is indulnak.
Olyan az egész, mint egy sokvágányos, sokperonos metróállomás. Minden hideg ipari szürke,
nem lehet vidám dolog itt vonatra szállni.
Nem sokkal Sants után végre a felszínre érünk. Nem különösebben érdekes
a külváros, de legalább nem alagút. Az ablakot persze nem lehet lehúzni, így nehéz kibogarászni,
hol, merre ágaznak el vágányok. A repülőtéri végállomásra már csak egy vágány visz ki. Bőven elég,
hiszen csak félóránként közlekednek a vonatok mind a két irányba.


