Gullner Pages  Bp.Déli - Tatabánya - Almásfüzitő - Esztergom - Óbuda

Vonatozás 9 / 2005.03.22. kedd

 Tavaszi huzat

A napokban árhullám vonult le a Dunán. Gondoltam itt az idő végigvonatozni a Dunaparton Almásfüzitő és Esztergom között. Ez az egyik kedvenc vasútvonalam, mert hosszasan nagyon közel van a Dunához. Szép vonal, sokszor jártam arra, legutóbb tavaly szeptemberben.

HÉV-vel indultam Óbudáról a Délibe. Alig múlt dél, tök üres a városba tartó dupla szerelvény. Az alsórakpartot figyelem az összekarcolászott ablakon át. Nagy erőkkel javítják az úthibákat. Most könnyebben tehetik, az alsórakpart le van zárva a forgalom elöl, mert a Komjádi uszoda magasságában egy rövid szakaszon víz alá került az úttest.

Gyorsan beértünk a Batthány térre, négyen szálltunk le az ötödik kocsiból. Percek alatt átérek metróval a Délibe, az automatából megveszem a jegyet Almásfüzitőig. (A jegy képéhez csak annyit, hogy az életben sem látszik sokkal több rajta. Nagy ötlet: mátrix nyomtatóval sötétsárgára ...)

A jegyvásárlás után megyek nézegetni a vonatokat. Két vágányon is dupla szerelvény áll - azaz a kocsik egy része nincs hozzákapcsolva az induló szerelvényhez. Ez nem igazán tetszik nekem. Nem tudnám megmondani, miért jó ez így a vasutasoknak, de az biztos, hogy az utasoknak nem jó. Először is többet kell gyalogolni. Ráadásul jobban oda kell figyelni, hogy hová szállunk fel. Korábban én is ültem már be maradó kocsiba, de szerencsére időben észrevettem, hogy valami nem stimmel és előrébb mentem. Most is több embert láttok üldögélni a helyben maradó kocsikban - mert "természetesen" nincsenek lezárva, bár a hangos rendszeresen mondogatja és a vágány végén is ki van írva, hogy a vonat a vágány elejéről indul. Kíváncsi lennék, hogy a maradó kocsikban jólértesültek vannak-e, akik tudják, hogy mikor és hová fognak menni azok a kocsik. Vagy csak pechesek, akik először azon csodálkoznak, hogy mennyivel később indul a vonatuk. másodszor meg azon, hogy hová ...

A 4824 sz. vonat 13:35-kor a 9. vágány elejéről indul Tatabányára. V43 1283 és három Bhv kocsi. A harmadik kívülről sokkal frissebbnek látszik társainál, így oda szállok fel. Indulásnál 2-3 utas ül egy-egy négyesben az utolsó traktusban. A szerelvény legszebb kocsija sötét maradt az alagútban, az első két kocsi fényesnek tűnt, ahogyan előre néztem az ablakokon keresztül. Vonatunk két kalauza az utolsó peronon állt, így szinte biztos, hogy a sötétnek műszaki oka volt.

Herceghalom állomáson félreállunk és magunk elé engedünk egy tehervonatot. (GySEV Szili húzta.) Egy darabig törtem a fejem, de nem jutott eszembe eset, amikor tehervonatot magunk elé engedtünk volna. Az órámra pillantok, 14:12, ez mintegy öt perc késést jelent.

Az összekarcolt ablakon át nézem a télből kilábaló erdőket. Süt a nap, de még elég hűvös van odakint. Bhv-énk minding csúnyán szitál mielőtt elérjük az utazósebességet.

Az "A vágány" táblájú állomáson leszáll az utolsó kocsi utasainak harmada, Bicskén a második harmada. (Otthon megnéztem a menetrendben, ott Bicske alsónak hívják az "A vágány" megállóhelyet.) Szárligeten kifújjuk magunkat, rövid várakozás után 14.35-kor indulunk tovább, megtartva a mintegy öt perces késést.

14:46-kor állunk meg Tatabányán, 14:41 helyett. 12:51-kor bemondja a hangos, hogy a második vágány mellett tessék vigyázni, mert személyvonat érkezik Budapestről - természetesen a 4824-ről van szó, amiről már öt perce leszálltunk. Illetve nem szállt mindenki, a jól értesültek fennmaradtak és voltak felszállok is. Ők rutinból utaztak, mert a vonat mellett nem volt semmi kiírva. A hangos rendszeresen mondogatta az induló vonatokat, de a győri személyt és a második vágányt következetesen mellőzte. Némi terepszemle után én is visszaszálltam az utolsó kocsiba, kilogikázván, hogy valószínűleg ez a vonat fog tovább menni Győrbe.

A hangos rendületlenül sorolja az összes többi vonatot, köztük valami gyorsot is Sopron illetve Szombathely felé. Arra gondoltam, mi lenne, ha Tatáig azzal a vonattal utaznék. De győzött a lustaság és maradtam a győri személynek gondolt szerelvényen. Ezt utólag megbántam, mert a gyorsvonat szép hosszú és változatos volt, elején GySEV szilivel és szlovák kocsikkal, ez volt gondolom a soproni rész.

A 9346-os személy papíron 15:05-kot indul Tatabányáról. Ma a vonat célállomása és indulási ideje 15:14-kor jelent meg a vágány melletti kijelzőn és akkor mondta be először a géphang a hangosba. Közben már tempósan közelít a forgalmista és a tájékoztatás után fél perccel már indulunk is, mintegy kilenc perces késéssel.

Szeretek diákokkal együtt utazni. (De tényleg !) Mert olyankor áramlik az energia, zajlik az élet és nincs meleg. És néha valóban jópofák. Ez alkalommal viszonylag visszafogott a csapat. Lehet, hogy meglassultak a nyitott ablakokon bezúduló jeges tavaszi levegőtől.

Vértesszőlősön elhúz szemből egy szerelvény, ismeretlen kocsikkal. Mire kapcsoltam és alaposabban megnézhettem volna, már el is tűnt a szemem elöl, talán olaszok lehettek a kocsik, fehér oldalukon kék csíkkal.

   Almásfüzitő

Almásfüzitő főpályaudvarára három pénztárat álmodott a tervező. Ez még akkor volt, amikor füstöltek a gyárkémények, a vágányok dugig voltak vonatokkal és állandó vasutas hiány volt. Nem igazán tartozik ide, de gyakran eszembe jut, hogy a nyolcvanas években volt időszak, amikor Ferencváros rendezőn a lengyel volt a vezényleti nyelv, mert az egész pályaudvaron lengyel vendégmunkások dolgoztak.

Szóval a három almásfüzitői pénztárból az egyik tavaly még működött. Most egy kézzel írt papír lóg az ablakon, miszerint a pénztár szeptember óta nem működik. Valaha méretes kocsma is üzemelt itt, most csak a romok vannak benne, évek óta nem látok változást.

Almásfüzitőről 16:05-kor indul a 32903-as vonat Esztergomba, Bzmot 202, BDzx. A motorba szállok. A belső tér rendben van tartva, bár pont abban a négyesben tökmagozott valaki, ahová letelepedtem. Zavar a kosz, de nem ülök át máshová, bár lenne hová, mert indulásnál mindössze heten voltunk a kocsiban. Inkább megpróbálom a szemetet kevésbé látható helyekre rugdosni.

Jön a kalauz, kitölti a jegyemet. Ismételten le kell szögezzem, hogy szerintem nem működik normálisan az a vasút, ami ilyen bonyolult jeggyel nehezíti dolgozói életét. Mindenesetre a jegyvizsgáló szorgalmasan körmöl hosszú perceken át. Közben van időm elmélázni azon, hogy milyen fájin kis készülékekkel dolgoztak szlovák kollégáik.

Elég jól árad a Duna, de most csak az Éden Camping alsó, laposabb részeit borítja víz, az épületek szárazon vannak, bár egy vizes blokk már víz alá került. Ez a kemping az én privát vízmércém, amióta a megépítésének évében rögtön a megáradt Duna alá került az egész terület. De azt hiszem ez különösebb kárt nem okozhatott, mert a tervezésnél biztosan gondoltak rá, hogy nem a védett oldalon épülnek.

És az elmaradhatatlan kellemes találkozás: az M40 220. Most Süttő állomáson szólóban vár indulásra Almásfüzitő felé. Lábatlanban fiatalabb társa, az M47 1203, tevékenykedik.

Így utólag kissé pironkodni vagyok kénytelen, hogy Esztergomban szálltam át, bár jegyem csak Esztergom-Kertváros átszállásra jogosított volna. Na de arra is volt már példa, hogy hosszabb jegyem volt, így nagyjából kvittek vagyunk.

Esztergomban bedugom a fejem az ivóba, de nem megyek be, mégiscsak Nagy Hét van. Inkább körbe egerészem az állomást, bár nem túl sok érdekes van a szép városnak ebben a részében. Node az állomáson gyűlnek a vonatok. Amikor megérkeztünk már volt ott félreállítva egy M44, egy dupla Desiro és egy szóló Uzsgyi. Érkezik egy Desiro, de azt is félre manőverezik. Gyűjtik a szerelvényeket a reggeli csúcsra.

Végül érkezik a 6342 002-0 Desiro, ez indul vissza Pest felé 18:00-kor, mint 2011. Úgy tűnt sokan várunk rá, de kényelmesen eloszlik a nép a vonatban. A Nap éppen akkor bukik a szemhatár alá, amikor letelepedek a vonat vége felé. Sajnos a vandálok ezt a vonatot sem kímélik, két ablak is be volt zúzva a hátsó részen, mindkét oldalon egy-egy.

Dorogon álldogálunk pár percet, a menetrendben 6 perc várakozás szerepel, eközben a szürkületből sötét lett. Elment az Uzsgyi Esztergom felé, de mi még vártunk egy kicsit, úgy indultunk tovább. Seperc alatt Leányvárra értünk, ott is megvártunk egy ellenvonatot. Nem örültem neki. Bár megértem és elfogadom, hogy ilyenkor a kifelé áramlást részesítik előnyben a menetrendszerkesztők.

E-mail: gullnerpages@gullner.hu