[GP]  Vonatozásaim - 13 / 2006.04.27. csütörtök
 Bp.Nyugati - Szolnok - Hatvan - Bp.Keleti
>> > (!) < <<     GP   Vonatozásaim   XX.század   2001   2002   2003   2004   2005   2006   2007   2008   2009   2010   2011   2012   2013   2014   2015   2016 

(map) Dízelek Hatvanban

A sok szolnoki út egyik legkézenfekvőbb színezése egy kis kerülő Hatvan felé. Most úgy jött ki a lépés, hogy volt egy kis idő nézelődni is, megnézni néhány hatvani dízelt munka közben.

Bp.Nyugati - Szolnok

A jegyautomatáknál most gyakorlatilag nincs senki, a legközelebbihez lépek, amelyiknek éppen rossz kedve volt és három-négy kísérlet után sem fogadja el hibátlan állapotú ezresemet. Nem elég, hogy ergonómiailag csapnivaló, de még a pénzfelismerője is csak arra jó, hogy keserítse az ember életét. Minden esetre készültem és miközben sorraveszem az alkotók felmenőit, bevetem a tartalék ezresemet.

A 6002-es ma a megszokott 5 * B, BDs, A összeállítású, ám a hét közepi nap és az öt másodosztályú kocsi ellenére sem találok üres fülkét. (Hétfőn csak négy B kocsi közlekedett.) A szegedi IC időben érkezik, így 9:05-kor elindulunk. Ma szép napos idő van, nem csoda hát, hogy most nem csak a vasútmániás óriás papagáj figyeli a vonatot az állatkertből, hanem sok-sok, mindenféle színekben pompázó madár ül a sínek felé fordulva.

Zugló után egy kisebb hajléktalan lakópark épült ki egy üres telek kerítése mentén a vasút mellett. Most rendőrök és zöld egyenruhás munkások tevékenykednek ott, remélem nem a lakóparkot akarják felszámolni, mert ott sokkal jobb helyen vannak a szerencsétlenek, mint Zugló megálló hihetetlenül gusztustalan pénztártermében, ahol ha éppen nincsenek is otthon a lakók, akkor is hegyekben áll koszos és büdös holmijuk, a jegyet vásárló utasok legnagyobb örömére. Így becsüli a MÁV a fizető utasait.

Öten vagyunk az első kocsi harmadik fülkéjében, amikor Ceglédre érkezünk. Pont az állomásépülettől jobbra, a szélső vágányon álló színpompás vonat mellett állunk meg: 2761 017-9, FMK-007, a szépen felújított és karbantartott Nohab egy érdekes színezésű felépítményvizsgáló mérőkocsival van összekapcsolva. A rövid, de igen látványos szerelvény kisvártatva kelet felé indul, élvezhetjük a Nohab hangját, beszívhatjuk füstjének illatát.

Azután egy tehervonat is megindul kelet felé, ez valószínűleg Kecskemét felé tarthatott. A mi vonatunk meg csak állt és állt, így volt időm azon töprengeni, hogy a szomszéd peronon söprögető férfi vajon milyen algoritmus szerint dönti el azt, hogy az éppen sorra kerülő csikket a lapátjára vagy a sínek közé söpörje-e.

Végre tovább indulunk, erősen figyelem a frissen felújított szakaszt, hátha ott dolgozik a Nohab a mérőkocsival. De nem, a pályát a felsővezetékesek gépei foglalják el. Odébb a vágányon végzik az utolsó simításokat. Majd egy sor kavicsszállító tehervagon tűnik fel, az elején egy narancspirosas Nohabbal.

Biztosan fontos oka volt annak, hogy a debreceni gyorsot csak harmadikként engedték tovább Ceglédről, ám így a 6002-es mintegy 7-8 perc érkezik Szolnokra. Végignézem a továbbinduló vonatot, tipikusan minden fülkében legalább öten ültek. Úgy tűnik egyre népszerűbb ez a vonat.

Szolnok

Hivatalos dolgaimat elvégezvén, egy peron Dréherrel (270 Ft) és egy rántotthúsos szendviccsel (280 Ft) jutalmazom magam, majd felkeresem a gigantomán, erősen használatos, ám tiszta mellékhelyiséget (80 Ft).

Az aluljáróban van egy pillanat amikor nincs senki a széles és igen hosszú folyóson és sokadszor eltöprengek azon, vajon erre a forgalomra számított-e a tervezője.

Szolnok - Hatvan

Az 5713 sz. személyvonat 15:35-kor indul a 11. vágányról Hatvanba. A négy piroscsíkos Bhv kocsit a V43 1200 vontatja. Az indulás előtti kb. ötödik percig úgy nézett ki, hogy egyedül leszek a harmadik kocsiban, de végül nyolc utas és egy bicikli volt a fedélzeten induláskor.

Elhaladunk Zagyvarékas és a legendás baromfifeldolgozó mellett, melynek legendáját jómagam is fényeztem két éven át. Az odavezető iparvágány az egyik utolsó szög volt a szocializmus koporsójába, nem nagyon járt vonat rajta az elmúlt években. Bár a nyolcvanas években közlekedtek még hűtőkocsikból összeállított gyorstehervonatok, de a jövő a kamionoké lett. Igen erősen koncentrálok, de nem emlékszem, hogy bárhol is láttam volna hűtőkocsit síneken mostanában.

Meggyespelén egy töltés kanyarodik a nagyvasút mellé, valaha keskenynyomközű gazdasági vasút lehetett rajta. Jászberényben az utasokat nézegetem, fiatalabb koromban errefelé voltak legcsinosabbak a lányok. Pusztamonostoron is egy szépségen legeltethetem a szememet, az M40 232 áll ott.

Hatvan felé közelítünk, balról már látszik a teherpályaudvar. A teherpályaudvar Pest felöli végénél sűrű füst gomolyog az ég felé. Nosztalgia vonat - gondolom álnaivul, hiszen a füst egy tolatószolgálatot ellátó dízelből dől az ég felé. Ebből a távolságból nem vagyok biztos a típusban, de Púposra szavaznék.

Hatvan

Megnézem a menetrendet, az Urpinon akad meg a szemem, 17:29-kor indul Zólyom felé. Na ezt megnézem, mert régen Búvárszemüveges húzta Hatvantól. A vonat Pest felől érkezik, van még félórám az érkezéséig. Bekukkantok a teljesen barnára hangszerelt állomási kocsmába, most nyugalom van, úgyhogy pihengetek egy sort egy ital mellett.

Az állomás előtti kiállító vágány melletti szemafort szabadra állították. Ez hiba volt, mert az összes szép régi gőzös kijárt onnan és most üres az állomásépület előtti látványosság helye.

A vágányok feletti felüljáró remek kilátóhely. Ám hiába tekergetem a fejem, Búvárszemüvegest nem látok. Viszont az M40 201 settenkedik a terület felé, csak nem ő fogja húzni az Urpint ?!  De nem, mert a Salgótarján irányából felbukkanó 2241 187-0 áll a Salgótartján - Zólyom felé tartó vonat elejére. A gép teteje erősen kormos, gondolom nem véletlenül. De meglepően kevés füst jön belőle, amikor nekivág útjának, bár az is igaz, hogy a vezér igen visszafogottan gyorsított.

Nemsokára újabb dízelgép, egy Csörgő, érkezik a somoskőújfalui gyorsvonattal. A vonat négy piroscsíkos Bhv kocsiból áll. Most láttam először ezt a kocsitípust gyorsvonatba sorozva és itt az idő, hogy ebben a funkcióban is kipróbáljam az általam korábban posta jelzővel illetett Bhv-t.

Hatvan - Bp.Keleti

A 17:52-kor a Keletibe induló 5503 sz. gyorsvonat két irányból érkezik Hatvanba. A menetrend szerint először a somoskőújfalui rész (5803) érkezik 17:36-kor, majd 17:42-kor az Eger felöli vonat (5503).

Felszállok az egyik piroscsíkos Bhv-ba és az ablakból figyelem a fejleményeket. Nagy örömömre az M40 201 áll rá a vonat végére, a Púpos fogja rátolni négy kocsinkat a másik vonatrészre, miután az is megérkezik. Egyenlőre az egri rész még sehol. A Csörgő, amely idáig húzta a négy kocsit, leakad és elzúg nyugat felé. Feldübörög a Púpos is, megindulunk Salgótarján irányába. Szóló fehér jelzőfények mellett túlmegyünk a bejárati váltókon és megállunk a nyílt pályán, itt várjuk az egri vonatot, hogy összezárhassunk vele. Csend van, csak a dízel duruzsol.

Már percekkel a látvány elött megérkezik a közeledő vonat hangja. 17:50 körül felbukkan a V43 2377, mögötte: B, B, Bo, By, By, Bo, Bo, B. Szép hosszú vonat, nagyon kevés utassal. Egy-két perc múlva ismét feldübörög a Púpos és rátolunk az érkező vonat végére. Az összekapcsolás és a fékpróba normális tempóban zajlik, egy kicsit ledolgoznak a kb. tíz 10 perces érkezési késésből.

Nagyon tetszik a 12 kocsis impozáns szerelvény. A 11. kocsiban utazom, ketten vagyunk a piroscsíkos Bhv első felében, a másik felében is voltak talán ketten.

Aszódon hosszasan állunk a zöld kijárat ellenére. Megvárjuk a Vác felöli személyvonatot, átszálló persze nem volt, legalábbis én nem láttam a szép hosszú vonatunk végéből nézelődve. 18:15-kor indulunk tovább. (A menetrend szerint 18:05-kor volna indulás, 18:03-kor érkezik személyvonat Vácrátót állomásról.)

Gödöllőn megelőzzük a Pest felé tartó szürke Bhv személyvonatot. Ez a vonat 17:40-kor indult Hatvanból, kis híján ezzel utaztam én is. A személyvonat kilenc percet tartózkodik Gödöllőn, tervezetten maga elé engedi gyorsvonatunkat. Így nem csoda, hogy nagyon sok a felszálló, alig marad egy-két ember a személyvonaton. A sok felszálló jól elfér a tizenkét kocsiban, a mi kocsinkig nem is jött hátra senki.

A szép napos délelőtt után egyre borongósabb lett az idő. Gödöllő után belerobogunk egy zivatarba. Nem tartott sokáig a vad eső, de már nem lehet az ablakból lógva gyönyörködni a 12 kocsis eklektikus szerelvényben. Felveszem a dzsekimet és azon tűnődök, hogy milyen lehet zuhogó esőben a gátakon dolgozni.

 

      [GP] >> > (!) < <<