Bp. Déli - Székesfehérvár - Komárom - Esztergom - Aquincum felső
  Vonatozás 2004/3, 2004.02.20. péntek


Bicikli az üres autópályán


Eredetileg a 9:05-kor induló szombathelyi sebessel akartam menni, de az a vonat akkor indult, amikor sietve odaértem a jegyváltó automatákhoz. A három automatánál szerencsére csak egy ember állt. Az első automata nem állt szóba velem, a másodikon 2 gombnyomással megvettem a jegyemet. Megvettem a reggelimet is, majd siettem a 12. vágányon álló 9:10-kor induló tapolcai sebeshez. Általában jóval az indulás előtt ki szoktam érni az állomásra, most kb. két perccel indulás előtt szálltam fel a vonatra és persze körülnézni sem volt időm.

A vonaton nincsenek túl sokan, talán félig lehet. Meglepődtem, hogy milyen sokan utaztak az első megállóig, Érd felsőig. Érd felsőtől egyedül ültem a négyesben. A kocsi különben egy csúnyácska, átlagosan koszos By volt.

Martonvásáron eszembe jut, hogy Ausztriában milyen sok autó áll a Bécs környéki állomások mellett. Ma már Magyarországon is egyre többen járnak autóval és utána vonattal Budapestre.

Székesfehérváron leszállok és végig nézek a vonaton: V43 1180, 3 db By, Apv. A By kocsik csúnyán össze vannak barmolva. A Szili leakad, távolabb egy M41 áll, valószínűleg az viszi tovább a vonatot Tapolcára. Nem várom végig a mozdonycserét, inkább besétálok a pénztárcsarnoki büfébe, de sajnos nincs Unicum, a másik zajos, füstös kocsmához meg túl korán van.

A pénztárcsarnokban három pénztár tart nyitva, pedig kevés az utas. Ez szokatlan Magyarországon, a tipikus gyakorlat az, hogy mindig annyi pénztárat tartanak nyitva, hogy sorba kelljen állni. A másik meglepetés az, hogy van WC-és néni de nem kell fizetni a használatért.

Megveszem a jegyemet és kiballagok a peronra. A szép nagy körfűtőház előtt néhány Bzmot álldogál. A teherpályaudvar elég üresnek tűnik, csak egy tehervonat vár indulásra nyugat felé, élén V63 009. A komáromi vonat Bzmot 326, Bzx. A kalauz küzd a Bzx fűtésével, de nem tudja beindítani. A kocsi aljából dől a füst, erős olajkályha szag van. Végül hibajegy íródik. Valószínűleg szólt az utasoknak is, mert mindenki átszáll a motorkocsiba. Jön a menesztő, már messziről fújja a sípot sietve szállok fel a Bzx-be. Rajtam kívül még egy utas van a kocsiban. Én a hátsó panoráma előtérbe költözök. Ez a Bézé legsikerültebb része, de sajnos most nagyon koszos az ablak, alig lehet kilátni rajta. Kidöcögünk az állomásról, a nyílt pályán a Bézé száguldani kezd.

A hátsó peronon egyre melegebb lesz. Először azt hittem a napsütés miatt, de később észrevettem, hogy két szellőző rácson keresztül dől be a forró levegő. Bent az utastérben meglehetősen hideg van, én meg egy szál ingben nyaralok két lehúzott ablakkal a hátsó panoráma peronon.

A Vasúti lexikon szerint a Komárom - Székesfehérvár vonalat 1860.07.01-én nyitották meg a Déli vasút hálózatában. Valaha ez egy fontos észak-déli tengely része lehetett. A pálya most is jó állapotúnak tűnik, az állomások igazi vonatokra vannak méretezve. A két kocsis Bz szerelvény néha olyan érzetet kelt a nagy üres állomásokon, mintha egy forgalomtól elzárt autópályán bicikliznék.

Moha-Rakodón (a név az állomáson egybe van írva) találkozunk az ellenvonattal (Bzmot 354, BDzx) Az állomáson elég sok teherkocsi van, zömmel fémhulladékot szállíthatnak, de jó részük csak tárolódik.

Továbbra is jó a tempó, az egész vonalon 70-80 km/óra sebességgel haladunk.

Kisbéren nincs négyes csúcstalálkozó, a mi vonatunkon kívül csak Pápa felé indul a Bzmot 378 szólóban. Teherkocsik is vannak, leginkább Eas típusúak, néhányuk rönkfával megrakva.

A panoráma peronon, a jobb hátsó ajtó nem működik. Bárcának csak a hűlt helye látszik. Ennek ellenére senki sem akart sem le-, sem felszállni ezen az ajtón. Igaz, nincs sok utas, legtöbben maximum tizen lehetünk a kocsiban, sokáig egyedül az enyém volt az egész kocsi. Az utasok döntő többsége a motorban utazik.

Nagyigmánd-Bábolna állomáson az ellenvonat Bzmot 348, Bzx. Itt gabona szállító teherkocsik állnak.

Csémpuszta bejáratában hosszasan álldogálunk. Végre megérkezik a vasúti dolgozó, a vágányok között biciklin közlekedik. A biciklit otthagyja a két vágány között, beballag a bódéba, kezeli a jelzőt, fogadja a vonatot, majd visszaállítja a jelzőt és újra bezárja a bódét. Amíg vártunk, volt idő felidézni, hogy az egész vonalon csak alaki jelzőket láttam, azt viszont bőségesen. A biztosító berendezések is nagyobb forgalomra készültek. A másik ami foglalkoztat, hogy milyen mozdony állhat bent az állomáson, nem ismerem fel a bejártból. Az állomásra érve kiderül, hogy az M41 2143 áll ott egy tehervonattal. A mozdony meggypirosra van festve, feltehetően ez lehetett az első gépek eredeti színe.

Komáromban sincs idő nézelődni, mert érkezik a 9425 személyvonat. Ez a vonat 12 percet áll Komárom állomáson, mert itt előzi meg őt a 594 sz. Szombathely - Szerencs gyorsvonat. A személyvonat tipikusan koszos, lepukkant 6 vagy 7 kocsis Bhv szerelvény, a V43 1334 a végén dolgozik.

Almásfüzitő állomás is látott már szebb napokat. Az állomás épület a szocialista időket idézi. A szép, tágas bisztró ugyanúgy romokban hever, mint legutóbb. Nincs kedvem elmenni a boltig, inkább éhezek és szomjazok.

Az esztergomi vonat Bzmot 309, BDzx. A kocsi panorámás fele van a vonat végén. de tele van diákkal, így most a motorkocsiba szállok fel. A panoráma peron kényelmesebb volt. Egyébiránt a kocsi belső állapota jónak mondható, a tartozékok rendben, nincs firka és ki van takarítva. A felső keskenyebb ablak be van fóliázva. Ezt csak később vettem észre, az tűnik fel, hogy az egyiket összekarcolászta valami barbár.

Almásfüzitő - Esztergom az egyik örökzöld kedvenc vonalam, atraktiv Duna melletti pályán döcög a Studenka. A Dunának határozottan kék színe van a tavaszt ígérő napsütésben. Volt idő amikor 424-es húzott erre felé 2-3 Bhv kocsit. Hja, régi szép idők ...

A vonalon még van teherforgalom, ennek ellenére a pálya botrányos állapotban van. Süttőn az M40 232 feszített egy rövid tehervonat élén Almásfüzitő irányába. Lábatlanban az M47 1205 állt egy közepes tehervonattal Budapest felé. A második kocsi végéhez oda volt készítve a végzár tábla és a mágnes. Feltételezem, hogy a vonat nagyobb részét alkotót cement szállító kocsik ott maradtak és a vonat csak a két pőrekocsival indulhatott tovább.

Nyergesújfalú állomáson keresztezünk ellen Bz-vel, kalauz cserével egybekötve.

Esztergomban próbálok valami kaját venni a lepukkant büfében, de csak egy-két csoki van, meg ropi. El kell menjek egy élelmiszer boltig. A boltban van miden, de csak egy pénztár működik, csak akkor nyitnak másikat amikor már a sor a bolt másik végéig ér.

Amikor visszaérek az állomásra egymás mellett áll a Studenka (Bzmot) vonat, a 10-es Desiro (6342) és egy Uzsgyi (6341). A 6342 010-3 a budapesti vonat. A Bz után fényűzőek a viszonyok. Elég sokan vannak a vonaton, néha álló utas is van, de a Pázmáneumig kényelmesek a viszonyok. Ott felszállt egy csomó diák és elég zsúfolt lett a vonat. Mind a négy széken ült utas, így szűkös volt a tér. Azt hiszem a szellőzés sem állt a helyzet magaslatán.

Óbudáig hat ellenvonatot számoltam, mindegyik Desiro volt, a fele dupla szerelvényes. Jó dolog, hogy sikerült valamennyire rendbe tenni ezt a vonalat. Emlékszem időkre amikor itt is 10-20 km/órás lassú jelek mellett döcögött a Bz néhány utassal. De az alapfokon rendbe tett pályán ismét több ember utazik és tetszenek nekik a szép, új szerelvények.

---

Jegyek és vonatszámok:
= Bp. Déli - Székesfehérvár: 67 km, 594 Ft; 9704
= Székesfehérvár - Komárom - Almásfüzitő: 100 km, 906 Ft; 34932, 9425
= Almásfüzitő - Esztergom - Bp. Nyugati: 100 km, 906 Ft; 32915, 2013
(eredetileg a Nyugatiba akartam menni, de később mást gondoltam ki)